Európa szokatlan szárazsággal néz szembe, amely már most is hatással van a mezőgazdaságra – derül ki az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának (JRC) június végi jelentéséből. A kutatás szerint súlyos aszály sújtja Közép-, Észak- és Kelet-Európát, valamint a Földközi-tenger keleti részét és Északnyugat-Afrikát is.
A szárazság pedig már komoly hatással van a növényzetre és a folyók vízszintjére. Kelet-Európában egyre növekvő vegetációs stressz tapasztalható, vagyis a talaj alacsony nedvességtartalma már akadályozza a növények növekedését
A szokatlan júniusi szárazságot a tavaszi csapadékhiány, és sok régióban az átlagot mintegy 2 Celsius-fokkal meghaladó átlaghőmérséklet okozza.
A rendkívüli helyzetet jól szemlélteti, hogy az alapvetően száraz térségekben, az Ibériai-félszigeten, Olaszországban és Görögországban bőséges csapadék hullott, így akár 15-20 százalékkal is meghaladhatja az átlagot a terméshozam.
A nyári előrejelzések ráadásul nem sok jóval kecsegtetnek: az átlagosnál melegebb és szárazabb idő várható Európa nagy részén, különösen az északi és keleti régiókban. A vízkészletek védelmét célzó intézkedések segítenének csökkenteni az aszály jelentette kockázatokat
– hívta fel a figyelmet a JRC. A pusztító szárazság a jelek szerint nem törte át a brüsszeli buborékot: a közelmúltban az Európai Parlament megszavazott egy olyan dokumentumot, amely egyebek mellett azt várná a tagállamoktól, hogy ne tegyék lehetővé a mezőgazdasági termelők ingyenes vízhasználatát.
A vízdíjak bevezetését Magyar Péter és a Tisza Párt is megszavazta, de a vízstratégiában más gazdaellenes lépések is szerepelnek, például az új víztározók és gátak építését nehezítő bürokratikus akadályok.
A szakmai szervezetek komoly kritikát fogalmaztak meg az uniós vízstratégiával szemben, miközben Magyar Péter a parlamenti bizottság tagjaként nem kifogásolta a tervezetet. Ráadásul a Tisza Párt elnöke korábban egyenesen kisgazdapártnak hívta a Tisza Pártot, amely egybehangzóan támogatta a gazdaellenes vízstratégiát.